"Az elejére majd később visszatérek. Legyen elég annyi, hogy munkahelyről haza meg vissza, közben besötétedik és kiderül, hogy a munkaidő rég lejárt. Pedig nekem valamiért még vissza kellett volna mennem. Egy török étkezdébe ülök be. Már nagyon késő van.
Furcsa ételek vannak előttem, amiket magamnak kell elkészíteni, mert már hazament a szakács. Csicseriborsóból készült flekken, amit úgy sütök, hogy egyből csalamádét meg mindenféle szószt is teszek rá. Kungfu-s edzőtársak (Dávid) is ott vannak, és ők magyarázzák, hogy mit hogyan csináljak, és miért teszem rá a csalamádét, amikor előtte még meg kell fordítani a cuccot a platnin...
Hirtelen bejön a Bori és leül. Nagyon elegáns, vajszínű-fehér felsőrészt és színben hozzá illlő szoknyát visel. Elsőre nagyon igényes, de a harisnyája mintha ki lenne szakadva a szoknya kezdeténél. Mindezekkel együtt baromi szexi. Leül egy asztallal arréb (kis étterem, csak néhány asztal van, és szűk a hely), majd odajön hozzám. Furcsállom a helyzetet, mert úgy rémlik, hogy a nap korábbi, rohangálós részében már találkoztam vele. Akkor azt mondta, hogy nem ér rá az este, de nem azért, mert randizik. Most kiderül, hogy randizott valakivel. Valami papírt vesz elő, amin mintha orvosi leletek lennének. Egy 27 éves, 70,1 kilós srác adatait mutatja nekem, hogy vele találkozott. Nem sokat értek abból, ami a lapon van (egy lista sok névvel és hozzájuk tartozó adatokkal). Végül közli, hogy nem tetszett neki a fickó, úgyhogy ott hagyta, most majd megy haza.
Hezitálok, hogy mi legyen. Nagyon jól néz ki. Úgy érzem, hogy itt a nagy lehetőség. Kicsit beszélgetünk. Szexről is szó van, aztán átölelem és a fülébe mondom, hogy kár lenne, ha ezt a ruhát feleslegesen vette volna fel, úgyhogy mi lenne, ha hazakísérném. Teljesen rá vagyok gerjedve, érzem, ahogy tombolnak odabent a hormonok. Vonakodik, de belemegy. Elindulunk.
A körúton sétálunk. Próbál kibújni a dologból, de uralom a helyzetet. Mindenféle indokokat kitalál, hogy miért ne menjünk hozzá. Felveti, hogy menjünk a Tomhoz, aki a lelki társa, és ott sokkal jobb lesz. Aztán azt mondja, hogy sietnünk kell, mert elmegy az éjszakai busza. Mondom, hogy nem gond, mert negyed óra alatt elsétálunk hozzá akkor is. Ezzel is valami problémája van. Egyszercsak közlöm vele, hogy most már elég a hisztiből és megcsókolom. Ez rendbe rakja. Közben persze én is dilemmázom, mert nekem meg barátnőm van. De ezt a lehetőséget nem akarom elszalasztani. Lesz, ami lesz...
Egy játszótér mellett sétálunk el. Félmeztelen srácok állnak a focipályát körbevevő kerítésen belül és nagyon furcsa táncszerű mozdulatokat végeznek. Nyújtanak, lábemeléseket és forgásokat csinálnak. Ahogy nézzük őket és tekeredik a fejünk, kikiabálnak, hogy mi a fenét bámulunk rajtuk. A Bori mondja, hogy ez Nitundo. Tánc, foci és harcművészet keveréke. Elindul befelé a térre, hogy egy kicsit nézzük. Kérdezem, hogy mi lesz az éjszakai busszal. Mondja, hogy annyi ideje még van, hogy ebbe belenézzük.
Ahol letelepszünk, már alszik egy srác egy padon az oldalára dőlve. Biztos megunta a műsort. Csodálkozom, hogy ilyen késő éjszaka vannak ezek az edzések, hiszen már éjfél is lehet, hogy elmúlt. A Bori közben ruhát váltott. Farmer van rajta és utcai lapostalpú cipő. Nézzük, ahogy gyakorolnak. Az a srác a csapat vezetője, aki a legmagasabbra tudja emelni a lábát. Együtt mozognak. Néha labda is pattan valamerre. Érdekes..."
Ide nekem egy Jung-ot! :)
"Még az elejéhez annyit, hogy a munkahely szintén valahol a körút környékén volt, mert sárga villamossal kellett közlekedni, és asszem a villamoson találkoztam még világosban a Borival, amikor mondta, hogy nem ér rá aznap este. A furcsa az volt, hogy párhuzamosan több vilamos is haladt, de mindez a város nagyon ismerős részén történt. Aztán nagyon gyorsan besötédedett."
