A Mandelbrot-konspiráció

"A környező utcákban sétálunk a Perlával. Bemegyünk az egyik házba, azon belül meg egy lakótelepi hangulatú lakásba. Nem tudom, hogy vendégségbe jöttünk, vagy azért, mert itt megmasszírozzák a Perlát, vagy mindkettő. Gergő SH a vendéglátónk. Mondja a Perlának, hogy üljön az ölébe, és ő megmasszírozza. Látom, hogy le van tolva a nadrágja és az alsógatyája is. Féltékeny leszek. Elkezdem mondani, hogy ez engem zavar. Mindketten nyugtatnak, hogy ugyan ez semmiség, csak egy masszázs stb. Én egyre jobban kikelek magamból és üvöltözni kezdek. Egyre erősebben üvöltök, hogy miért hívtak engem ide, én ezt nem akarom látni, erről nem akarok tudni, meg különben is, ha ez nem jelent semmit, akkor miért így csinálják. Fortyogok a dühtől. Csak üvöltök és üvöltök. Ők türelmesen várnak, hogy lenyugodjak. Mintha nem is foglalkoznának velem. Nem értik, hogy miért ordítok, de nem avatkoznak be, nem próbálnak különösebben lecsendesíteni. Az SH miatt kicsit félek, hogy esetleg leütnek, de nem történik meg. A hangom rekedt. Már az üvöltés elejétől fogva. Nem jönnek tisztán ki a szavak. Gyakorlatilag elönt a düh, elveszítem a kapcsolatot a realitással..."