Mr. Mandelbrot a következőket ajánlja megfontolásra: amikor valamilyen érzelmet szeretnénk kifejezni, hangsúlyozva annak erős, elsöprő voltát, gyakran teszünk olyan jelzőket elé, mint pl. rettenetesen, borzalmasan, hihetetlenül, szörnyen stb. Mr. Mandelbrot szeretné felhívni a figyelmet arra a nem elhanyagolandó apróságra, hogy egy pozitív érzés elé tett efféle jelző tökéletesen semlegesíti, hovatovább megsemmisíti a mondanivalónkat. Pl. mit jelent az, hogy rettenetesen jó? Most jó? Vagy rettenetes? Ijesztően jó? Valami annyira, hogy az ijesztő? Akkor az tulajdonképpen jó? Nem. Na ugye.

Ebből következően Mr. Mandelbrot azt javasolja, hogy az efféle jelzőket mellőzzük a hasonló megnyilatkozásainkból. Illetve, ha ezt nem is tudjuk megtenni, legalább tudatosítsuk, hogy mennyi hülyeséget beszélünk nap, mint nap.

Ezzel a bejegyzéssel Mr. Mandelbrot búcsút int a blogvilágnak. Mr. Mandelbrot úgy érzi, hogy az írások az utóbbi időben túl személyessé váltak és már nem is róla szóltak. Mr. Mandelbrot tulajdonképpen háttérbe szorult. Mr. Mandelbrotra jelenlegi formájában nincs szükség, így ezennel a szó szoros értelmében visszatér teremtőjéhez. Újra egyek lesznek. Mr. Mandelbrot nagyon élvezte az írást és nem kizárt, hogy újra meg fog születni egy adott helyen és időben. Mr. Mandelbrot még nem tudja, hogy következő inkarnációját hogyan fogják nevezni, de reméli, hogy ötletes neve lesz. Mr. Mandelbrot tulajdonképpen elégedetten távozik. Megtette a kötelességét. Elvégezte a feladatát. Ideje távozni. És ez így van jól.

Mr. Mandelbrot marad tisztelettel: Mr. Mandelbrot