"Tömegközlekedési járművön utazom. Úgy ringat, mint egy busz, de csak annyi szék van benne, mint egy villamoson. Azok viszont úgy vannak elrendezve, mintha buszon ülnék. Előttem, mellettem és mögöttem jobbra is egy hosszú, göndör hajú srác ül (Tiba). Én a menetirány bal oldalán vagyok. Nincsen nagy tömeg. Elhalad köztünk valaki, mire a Tiba jobb hátul (akiről úgy érzem, hogy együtt utazunk) hozzám szól és kérdezgetni kezd erről a valakiről. Megemlít valami tetoválást, aztán megkérdezi, hogy mik azok az elvek. Azt válaszolom, hogy a szabadság nagykövetei. Erről aztán beszélgetni kezdünk hangosan. Rövidesen beszáll az előttem és a mellettem ülő Tiba is (őket nem ismertem fel). Egész kis össznépi csevegés kerekedik a buszon/villamoson. A beszélgetés zárómondata még sokáig visszhangzik a fejemben (bár nem tudom, hogy kinek a szájából hangzott el, talán inkább csak úgy elhangzott): Az embernek nincsen mása, csak a szabadsága."
"Az embernek nincsen mása, csak a szabadsága"
2010.02.17. 07:43 Mr. Mandelbrot
Szólj hozzá!
Címkék: álombanálombanálombanálom
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://mandelbrot.blog.hu/api/trackback/id/tr351765320
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
