"A körúton, a házunk közelében a szemben lévő oldalon sétálok a Perlával. Kézenfogva megyünk. Valamivel nagyon elégedetlen vagyok. Hisztizek. Nem foglalkozik velem. Elkezdem szídni. Nem érdekli. Hiába mondok neki bármit, hiába rángatom, egyszerűen nem reagál rám. Sőt még azt is közli, hogy csak folytassam nyugodtan, ameddig jól esik. Nagyon dühös és nagyon tehetetlen vagyok. Érzem, hogy megyek össze és egyre kisebb leszek. Tovább hisztizek..."
"Egy nagy teremben rengeteg férfi alszik együtt. Mindenki egy szivacson, vagy alacsony ágyon. A mellettem lévő ember belenyúl a hónaljamba. Nagyon kellemetlen érzés, de valamiért úgy gondolom, hogy ennek így kell lennie. Aztán egyre rosszabb lesz, már-már elviselhetetlen. Zsibbad és bizsereg a hónaljam. Elkezdek ellenkezni. Testközelben fekszünk és elkezdem rúgdalni. A térdemmel próbálom őt eltávolítani magamtól. Nem megy. Vastag takaró veszi őt körül. Úgy érzem, hogy nem tudom bántani. Nem tudok neki fájdalmat okozni. Tehetetlen vagyok ellene. Hiába adok bele mindent és hiába gyűlölöm tiszta szívemből, képtelen vagyok megszabadulni tőle. Ő közben folyamatosan a hónaljamban túrkál..."
"A házunk gangján is találkoztam már vele, vagy egy hasonló alakkal. Először csak úgy tettem, mint aki nem veszi észre. Nem hatott rá. Nagy nehezen megkérem, hogy menjen el. Nem reagál. Egyre hangosabban és erélyeseben kérem. Nem érdekli. Szídom és gyalázom. Még mindig ott van. Ütni kezdem és úgy küldöm el. Látszólag nem érez fájdalmat. Akármekkorát ütök, rúgok. Akármit mondok rá, nem tágít. Tehetetlen vagyok ellene. Nem tudom lerázni..."
