Mr. Mandelbrot a vekker jelzése előtt ébredt. Csend. Vagyis mégsem. Gyanús. Valaki beszélt a gangon. Becsukta az ablakot. Halkan, nehogy megzavarja a beszélőt. Fontos mondanivalója volt. Aki hajnalban a folyosón beszél annak mindig fontos a mondanivalója. Hát így történt.
Kicsivel később bevérzett szemű barátja jutott eszébe.
Aztán újra felkelt és becsukta az ablakot.
Valami gyanús lett neki.
Felkelt és becsukta az ablakot, mert a gangon beszélgettek.
Kiment vizelni.
Belenézett a tükröbe és véreres szemű barátját látta, amint a folyosón beszélget.
Felkelt és becsukta az ablakot, mert nem akarta hallani és még aludni szeretett volna.
Aztán rájött.
Felkelt, halkan becsukta az ablakot, ami cserébe egy nagyot kattant. Vizelés közben eszébe jutott barátja, akit nemrég a tükröben látott, amint véreres szemekkel a folyosón beszélget.
Ivott egy pohár vizet, majd visszafeküdt aludni.
Arra ébredt, hogy valakik a gangon valami fontosról beszélgetnek.
