"Egy szórakozóhelyen kezdődött. Egy haverommal voltam ott. Talán a Márkkal. Valamit beszélt hozzám, de én észrevettem Őt és onnantól kezdve csak Vele voltam elfoglalva. A fából készült bárpultnak támaszkodva figyeltem. Közben szorgalmasan hümmögtem a Márk megjegyzéseire. Fogalmam sincs miről lehetett szó. Elment előttünk. Követtem a tekintetemmel. Figyeltem, hogy mikor lenne esélyem a közelébe férkőzni.
Snitt.
Öcsém szobájában vagyok, ami úgy van berendezve, mint amikor én is ott laktam. Öcsém ágyában fekszem, ami a gelériára vezető lépcső mellett van. A villany ég, de valószínűleg este van. Bori jön fel a lépcsőn. Semleges az arca. Valamit mond, mire én váratlanul megcsókolom. Elvörösödik és elmosolyodik, majd szinte azonnal eltorzul az arca és dühös arckifejezést vág. Közli, hogy milyen szemét vagyok. Érdekes volt, mert úgy éreztem, hogy a mosoly volt őszinte, amit valamiért nem vállal, és ezért azt elnyomta és ezért lett dühös.
Leszaladt a galériáról és kiment a szobából. Én utána rohantam, de nem találtam. A konyhában senki nem volt, a fürdőből és a wc-ből szűrődött ki fény. A nagyszoba duplaszárnyú ajtaja zárva volt. Találomra benyitottam a fürdőszobába: ott volt. Veszekedni kezdtünk. Hirtelen közölte, hogy neki jobb lenne a földön. Lefeküdt a fürdőszobaszőnyegre a hátára és széttárta a lábait. Ugyan ruhában volt, de én rávetettem magam..."
Előző este vészhelyzet, india dokinő meg az agresszív nem túl szimpatikus csávó akciója.
